Megyeri Lajos


<Megyeri Lajos

Élete

Megyeri Lajos Bácsföldváron, Óbecsétől mintegy nyolc kilométerre született, az akkori Jugoszlávia (most Szerbia) területén 1935 május 5. Apja, id. Megyeri Lajos zenész volt, anyja Buru Viktória. Négyévesen készített magának egy kis játékhegedűt, de egy év múlva már megszólaltatta az igazi hangszert. Az alsófokú zeneiskolát Óbecsén végezte hegedű és zongora szakon, majd innen 1952-ben a szabadkai zenei középiskolába került. Tanulmányait a belgrádi zeneakadémia zeneszerzői tanszékén folytatta, ahol Predrag Milošević növendékeként 1963-ban szerzett oklevelet.

1959-ben feleségül vette iskolatársát, a szabadkai születésű Tót Máriát, és a szabadkai zeneiskolában kapott állást. Főleg zeneszerzést, formatant és harmóniát oktatott. 1967-ben megszületett kislánya, Mária, aki szintén a szabadkai zeneiskola hegedűtanára lett.

Munkássága

Megyeri Lajos kezdeményezésére vezették be 1961-ben a szabadkai zeneiskolában a harmonikaoktatást. Az oktatáshoz átiratokat és saját műveket írt, és ezek ma is tantervi anyagként szerepelnek a harmonika oktatásában, emellett számos versenyen és fesztiválon kötelező darabok voltak. Tehetséges tanítványok egész csapatát indította el a zenei pályán.

Szimfonikus tétel introdukcióval című művét 1963-ban mutatta be a szabadkai filharmónia. A művet a kritika elismeréssel fogadta, és a harmonika-koncertek új színnel gazdagították a város és a Vajdaság zenei életét. Iskolai tevékenysége mellett 1968 és 1969 között a Lányi Ernő Művelődési Egyesület harmonika-zenekarának karnagya is volt. Legnagyobb sikerüket az 1968-ban megrendezett második luzerni harmonikafesztiválon érték el, ahol a harmonikatrió első díjat nyert. 1969-ben megalakította a Harmonikabarátok Egyesületét, amelynek 1974-ig vezetője és dirigense volt. Öt év alatt számos nagy sikerű önálló hangversenyt tartottak Jugoszláviában, de vendégszerepeltek Magyarországon, Németországban, Amerikában, Belgiumban és Hollandiában. 1972-ben a Grand Prix Europeen de l’Accordeon elnevezésű versenyen (Annemasse, Franciaország) az együttes három első díjat kapott.

Első szerzői estje 1969-ben volt Szabadkán, Új dallamok címmel. 1974 és 1977 között a montenegrói Herceg Noviban tanított, de részt vett a város zenei életében is. Ekkor készült Gyermekkorom című zongora-miniatűrök ciklusa. 1977-től 1981-ig a Szabadkai Népszínház zenei igazgatója és karmestere volt. 1981 és 1990 között a magyarkanizsai zeneiskola pedagógiai vezetőjeként és tanáraként tevékenykedett.

1989-ben a Vajdasági Zeneszerzők Egyesülete kiadta Megyeri Lajos zongoraműveit Pianoalbum címmel, 1991-ben Újvidéken pedig megjelent első szerzői hanglemeze is hasonló címmel. Ebben az évben visszatért tanítani Szabadkára. 1994. november 10-én a Magyar Rádióban bemutatkozó vajdasági magyar zeneszerzők között Megyeri Lajos művei is elhangzottak. Az 1995. május 8-án, a szabadkai Városháza dísztermében megrendezett szerzői estjén Szelecsényi Norbert zongoraművész is közreműködött. Következő szerzői estje 2000. május 5-én volt, Életem a zene címmel.

Alkotómunkája terén öt periódust lehet megkülönböztetni:

1959–1963: a tanulmányévek szerzeményei (zongoradarabok, dal, Vonósnégyes, Szimfonikus tétel introdukcióval)

1967–1973: harmonikára és harmonika-zenekarra írt szerzemények

1973–1975: zongoradarabok (Gyermekkorom, Miniatűrök)

1978–1981: színpadi zenék (kísérőzene hat színműhöz)

1995–1997: kórusművek (Missa Hungarica vegyes karra és orgonára, Fölszállott a sármány vegyes karra)

Zenéje

Megyeri Lajos mindig a mondanivalónak vetette alá a megfogalmazás módját. Nem a modernizmusra helyezte a hangsúlyt, hanem az egyéniségének legmegfelelőbb közlésre. Tömören, szabatosan fogalmaz, kerüli a feleslegességet. Van zenéjében egy bizonyos éltető, állandóan mozgásban levő vonzerő. Fontosnak tartja, hogy a közönség befogadja, értse szerzeményeit. A délvidéki kultúra terén végzett több évtizedes áldozatos munkájáért 2007-ben magyar Életfa Díjban részesült, amit a Magyar Kultúra Napja alkalmából vehetett át.

 

Művei

Zongoraművek

Suite (1959)

Adagio (1959)

Capriccio (1959)

Variation (1960)

Scherzo (1960)

Sonatina (1962)

Scherzettino (1961)

Intermezzo (1969)

Gyermekkorom – zongoraminiatűrök ciklusa (Ecloga, Miniatűrök, In Spring -Tavasszal, Miniatűr szvit I., Remembrance - Emlékezés, Miniatűr szvit II.), 1973-1975

 

Szimfonikus zenekarra írt művek

 

Szimfonikus tétel introdukcióval, 1963

Adagio (az azonos című zongoradarab átdolgozása vonószenekarra), 2002

 

Kamaraművek

 

Quatuor (vonósnégyes), 1961

Prelúdium és scherzo (fúvósnégyes), 2000 (az 1967-ben szólóharmonikára írt azonos című kompozíció feldolgozása)


Énekhangra és kórusra írt művek

 

A kacsa és a békák (énekhangra zongorakísérettel), 1959

Missa Hungarica (vegyes karra orgonakísérettel), 1995

Fölszállott a sármány (vegyes karra „a capella), 1997

Magyar népdalok vegyes karra („a capella”), 2006

 

Zenés színművek

 

− Út a paradicsomba − színpadi zene a színmű számára (1978) − A zsivány – gyermek-musical (1979) − A tanítvány – zenés darab (1979) − Kacagó Zsiga – gyermekhangjáték (1979) − A vihar – zenés darab (1980) − Nema hleba bez motike (Nincs kenyér kapa nélkül) – zenés gyermekdarab (1981)

 

Harmonikára írt művek

 

Szólóharmonikára

 

Kicsinyeknek (harmonikakompozíciók gyűjteménye), 1967

Prelúdium és scherzo (1967)

12 miniatűr harmonikára (1968)

Kis kompozíciók harmonikára (1980)

Scherzo (az azonos című zongoradarab átdolgozása), 1972

Presto (a Variation c. zongoramű Presto tételének feldolgozása), 1985

Capriccio (az azonos című zongoradarab átdolgozása), 1983

Miniatűr szvit I. (az azonos című zongoradarab átdolgozása), 1996

Miniatűr szvit II. (az azonos című zongoradarab átdolgozása), 1996

Szonatina (1989)

 

Kamaraművek

 

Quatuor (az azonos című vonósnégyes átdolgozása harmonikanégyesre), 1971

 

Harmonikazenekarra

 

Szimfonikus tétel introdukcióval (az azonos című, szimfonikus zenekarra írt mű átdolgozása), 1972

Miniatűr szvit I. (az azonos című zongoradarab átdolgozása), 1977

In Spring – Tavasszal (az azonos című zongoradarab átdolgozása), 1976

Preludium és scherzo (az azonos című szólóharmonikára írt mű átdolgozása), 1969

Dalmát népdalok egyvelege (1960)

Népdalszvit (1969)

Jugoszláv népek dalai (1968)


Nyomtatásban megjelent művei

 

Pianoalbum (1989, 1990, Újvidék)

Miniatűren für Akkordeon (Augeamus Musikverlag, Németország, 2002)

Izbor kompozicija za harmoniku I, II, III sv. (Harmonikaművek – válogatás I, II, III.), (Nota – Knjaževac, 1989)

Izbor kompozicija za orkestar harmonike (Harmonikazenekarra írt művek – válogatás), Nota – Knjaževac, 1981

Capriccio (Prosvetni sabor Hrvatske – Zagreb, 1984)

Mgr. Zoran Rakić: Hrestomatija za harmoniku (Zavod za udžbenike i nastavna sredstva – Srpsko Sarajevo, 2002)

 

Hanglemez, CD, DVD

 

Pianoalbum (Újvidéki Rádió és Televízió, 1991)

Pianoalbum CD (Zongoraművek, Szelecsényi Norbert előadásában), Pako – Szabadka

Pianoalbum DVD (Zongoraművek, Szelecsényi Norbert előadásában), Pako – Szabadka

Munkájáért a következő elismerésekben részesült:

- „Aracs” plakett a kultúra fejlesztéséhez és terjesztéséhez való különleges hozzájárulásáért  (VMMSZ – 2003)

- „Magyar Életfa Díj” - Életművéért (VMMSZ – 2007)

- „Petar Konjović” -Életmű díj nemzeti jelentőségű alkotó munkájáért (Vajdasági zeneszerzők Egyesülete – 2019)